Dsida Jenő: Egyszerű vers a kegyelemről | vers/elemzés
Csordultig vagy tele a legjobb szándékkal, együttérzéssel, segítőkészséggel, törődéssel. Támogatni, felemelni akarsz. Reményt adni, biztatni. Hajlandó vagy mindent odaadni, feláldozni azért, hogy a szenvedés, kétségbeesés, nyomor, kilátástalanság okozta gyötrelmek megszünjenek és derű, hit, bizalom, öröm, elégedettség, életkedv, töltse be a melletted élők szívét, lelkét. Rendületlenül hiszed, hogy az amit teszel eredményes lesz. Hisz jót akarsz és a jóindulat, jó szándék nem maradhat gyümölcstelen, gondolod. És vársz, remélsz, figyelsz, tovább vársz, tovább remélsz, napokig, hetekig, hónapokig, talán évekig... de hiába. Hiába akartál segíteni, támogatni, felemelni. Hiába akartál szeretni, együttérezni, odafigyelni. Hiába akartál bátorítani, biztatni, reményt adni. Hiába. Hiába, hiába a refrénje, szakaszonként ismétlődő, visszatérő sóhaja Dsida Jenő: Egyszerű vers a kegyelemről című versének. A hiába hideg, szürke sziklaszirtjén törik össze minden jóindulat, jó szándék, segíteni, bizta